Leírás
Petrarca 1374. július 18-án éjjel hunyt el. A temetést az Assunta Szűz Mária-plébániatemplomban tartották, Idősebb Francesco da Carrara, a paduai püspök és a többi püspök jelenlétében. A Paduai Egyetem tizenhat orvosa vitte a koporsót a templomban lévő ideiglenes sírhelyre. A gyászbeszédet Bonaventura da Peraga testvér mondta, aki később bíboros lett. Bár Idősebb Francesco és a carrarai udvar előkelőségei ragaszkodtak hozzá, hogy a holttestet Páduába vigyék, Francescuolo da Brossano, Petrarca veje és végrendeletének végrehajtója mégis ugyanabban az Assunta Szűz Mária-templomban, a szentélyben építtette fel a végleges síremléket. A szentélyt egészen a 19. század végéig temetőként használták. A síremléket az Antenor-emlékmű és Rolandino da Piazzola sírja ihlette, amely a dóm szentélyében található. A szarkofágba vésett felirat, amelyet a hagyomány szerint maga Petrarca írt, így szól: „Ez a kő fedi Francesco Petrarca hideg csontjait; Szűz Mária, fogadd be lelkét, te pedig, Szűz Fia, add meg neki a bocsánatot. És ez a lélek, amely most elfáradt a világtól, találjon nyugalmat az Ég sziklájában.” A pilasztereket tartó alacsony talapzaton Francescuolo ajánlása olvasható: „A híres Francesco Petrarcának, a neves költőnek, veje, a milánói Francescuolo da Brossano, a szeretet, a rokonság, az örökség és az emlékezet felbonthatatlan kötelékeiért.”