Leírás
A Prato della Valle Padova legnagyobb tere, területe majdnem kilencvenezer négyzetméter, és csak karnyújtásnyira van a Santa Giustina-bazilikától. Közepén egy zöld, ellipszis alakú sziget áll, melyet csatorna vesz körül, a csatorna két partján pedig kettős szoborgyűrű húzódik: igazi diákséta a füvön és a fák árnyékában.
A Memmia-sziget a tér szíve: nagyjából húszezer négyzetméteres, fák, padok és középen egy nagy szoborgömb található rajta. A körülötte futó csatornán négy híd vezet át, a déli hidat Pápák hídjának hívják.
Az igazi látványosságot a szobrok jelentik, összesen 78: 40 a külső, 38 a belső gyűrűn áll. Egyetemi professzorok, művészek, hadvezérek és Padova egykori kormányzói, mindannyian kötődnek a városhoz. A szobrokat vicenzai kőből faragták, ami puha mészkő.
Többek között itt áll Antenor, Padova mitikus alapítójának szobra, és Giovanni Poleni szobra, az egyetlen, amelyet Antonio Canova készített (ma már egy 1963-as másolat áll a helyén). Ennyi férfi között csak egyetlen nő van: Gaspara Stampa költőnő mellszobra, Andrea Briosco szobrának talapzatánál.
A tér körül is akad néznivaló épület: a Santa Giustina-bazilika, az Amulea-loggia és az Angeli-palota, amely a tizenötödik században Bessarion bíboros rezidenciájaként épült. Szombatonként a város hagyományos piacának ad otthont.
A név megtévesztő. Azt mondják, „prato”, vagyis rét, de évszázadokon át alig volt itt fű, a „valle”, azaz völgy pedig egy mélyedés volt, ahol megállt a víz. Már a római korban is Mars-mező volt, színházzal; a középkorban vásárok, kirakodóvásárok, lovagi tornák és lóversenyek színhelye lett, de az áradások mocsárrá változtatták.
Mindent Andrea Memmo változtatott meg, akit Velence 1775-ben küldött a város kormányzására. Tízezer szekérnyi földet hozatott, hogy megemelje a tér közepét, majd csatornával vette körül, amely összegyűjti az esővizet. A sziget az ő nevét kapta. Eredetileg 54 fabódénak kellett helyet adnia, amelyek bérleti díja segített volna fedezni a munkálatok költségeit.
A szobrok is a pénzgyűjtést szolgálták: minden polgár vagy csoport, amely fizetett egyért, hozzájárult a kivitelezéshez, 135 és 150 zecchino között. A szabályok szigorúak voltak: nem lehettek szentek, sem élő személyek, csak Padovához kötődő alakok.
Az első szobrot, egy Cicerót, azonnal eltávolították, mert semmi köze nem volt Padovához. Helyére Antenor került, amelyet maga Memmo ajándékozott a városnak.
Ne hagyd ki!
• A csatorna két partján álló 78 szobrot.
• Giovanni Poleni szobrát.
• A Santa Giustina-bazilikát.
Tudtad?
• A szobroknak 88-nak kellett volna lenniük: hat velencei dózsét Napóleon katonái ledöntöttek 1797-ben.
• A tizenkilencedik században a Prato fű nélkül állt, a sok platánfa miatt: egy Padováról szóló népi mondás „három nélkülözött dolgának” egyike volt.
A Memmia-sziget a tér szíve: nagyjából húszezer négyzetméteres, fák, padok és középen egy nagy szoborgömb található rajta. A körülötte futó csatornán négy híd vezet át, a déli hidat Pápák hídjának hívják.
Az igazi látványosságot a szobrok jelentik, összesen 78: 40 a külső, 38 a belső gyűrűn áll. Egyetemi professzorok, művészek, hadvezérek és Padova egykori kormányzói, mindannyian kötődnek a városhoz. A szobrokat vicenzai kőből faragták, ami puha mészkő.
Többek között itt áll Antenor, Padova mitikus alapítójának szobra, és Giovanni Poleni szobra, az egyetlen, amelyet Antonio Canova készített (ma már egy 1963-as másolat áll a helyén). Ennyi férfi között csak egyetlen nő van: Gaspara Stampa költőnő mellszobra, Andrea Briosco szobrának talapzatánál.
A tér körül is akad néznivaló épület: a Santa Giustina-bazilika, az Amulea-loggia és az Angeli-palota, amely a tizenötödik században Bessarion bíboros rezidenciájaként épült. Szombatonként a város hagyományos piacának ad otthont.
A név megtévesztő. Azt mondják, „prato”, vagyis rét, de évszázadokon át alig volt itt fű, a „valle”, azaz völgy pedig egy mélyedés volt, ahol megállt a víz. Már a római korban is Mars-mező volt, színházzal; a középkorban vásárok, kirakodóvásárok, lovagi tornák és lóversenyek színhelye lett, de az áradások mocsárrá változtatták.
Mindent Andrea Memmo változtatott meg, akit Velence 1775-ben küldött a város kormányzására. Tízezer szekérnyi földet hozatott, hogy megemelje a tér közepét, majd csatornával vette körül, amely összegyűjti az esővizet. A sziget az ő nevét kapta. Eredetileg 54 fabódénak kellett helyet adnia, amelyek bérleti díja segített volna fedezni a munkálatok költségeit.
A szobrok is a pénzgyűjtést szolgálták: minden polgár vagy csoport, amely fizetett egyért, hozzájárult a kivitelezéshez, 135 és 150 zecchino között. A szabályok szigorúak voltak: nem lehettek szentek, sem élő személyek, csak Padovához kötődő alakok.
Az első szobrot, egy Cicerót, azonnal eltávolították, mert semmi köze nem volt Padovához. Helyére Antenor került, amelyet maga Memmo ajándékozott a városnak.
Ne hagyd ki!
• A csatorna két partján álló 78 szobrot.
• Giovanni Poleni szobrát.
• A Santa Giustina-bazilikát.
Tudtad?
• A szobroknak 88-nak kellett volna lenniük: hat velencei dózsét Napóleon katonái ledöntöttek 1797-ben.
• A tizenkilencedik században a Prato fű nélkül állt, a sok platánfa miatt: egy Padováról szóló népi mondás „három nélkülözött dolgának” egyike volt.