Leírás
A város egykori déli kapuja és a történelmi Contrada Antenore bejárata
A kapu a mellette álló Pontecorvo-hídról kapta a nevét. Ez a Kr. u. 120–130 körül épült, háromíves római híd később kibővült, de megőrizte a széles boltozatú ívek eredeti szerkezetét. Erős íve miatt Pons Curvusnak hívták; az ívre azért volt szükség, hogy a csatorna vize ne öntsön el a hidat. A köznép azonban eltorzította a latin nevet: előbb „corbo”, majd „corvo” lett belőle a „curvo” helyett.
A Porta Pontecorvo a régi városkapuk közül a legjobb állapotban megmaradt. Liviana néven is ismerték Bartolomeo d'Alviano tiszteletére, aki a közeli városfalakat tervezte, valamint Legnaro vagy Piove kapuja néven is, mert az innen induló út vezet ezekhez a fontos településekhez a megye déli részén.
A legenda szerint itt tartóztatták le Szent Justinát, akit később a Prato della Vallén végeztek ki vértanúként. Úgy mesélik, hogy amikor a római légionáriusok a város bejáratánál megállították, és keresztényként felismerték, arra kérték, hogy tagadja meg a hitét. Justina válaszul letérdelt, és imádkozni kezdett. Ahogy a térde a kőhöz ért, az meglágyult, és benne maradt a lenyomata. Egy kis szentély ma is őrzi az esemény emlékét.
A Piazza Pontecorvón nyílik a Treves-kertek bejárata, az „angolkert” gyönyörű padovai példája, amelyet Jappelli tervei alapján alakítottak ki.
A kapu a mellette álló Pontecorvo-hídról kapta a nevét. Ez a Kr. u. 120–130 körül épült, háromíves római híd később kibővült, de megőrizte a széles boltozatú ívek eredeti szerkezetét. Erős íve miatt Pons Curvusnak hívták; az ívre azért volt szükség, hogy a csatorna vize ne öntsön el a hidat. A köznép azonban eltorzította a latin nevet: előbb „corbo”, majd „corvo” lett belőle a „curvo” helyett.
A Porta Pontecorvo a régi városkapuk közül a legjobb állapotban megmaradt. Liviana néven is ismerték Bartolomeo d'Alviano tiszteletére, aki a közeli városfalakat tervezte, valamint Legnaro vagy Piove kapuja néven is, mert az innen induló út vezet ezekhez a fontos településekhez a megye déli részén.
A legenda szerint itt tartóztatták le Szent Justinát, akit később a Prato della Vallén végeztek ki vértanúként. Úgy mesélik, hogy amikor a római légionáriusok a város bejáratánál megállították, és keresztényként felismerték, arra kérték, hogy tagadja meg a hitét. Justina válaszul letérdelt, és imádkozni kezdett. Ahogy a térde a kőhöz ért, az meglágyult, és benne maradt a lenyomata. Egy kis szentély ma is őrzi az esemény emlékét.
A Piazza Pontecorvón nyílik a Treves-kertek bejárata, az „angolkert” gyönyörű padovai példája, amelyet Jappelli tervei alapján alakítottak ki.