Leírás
A padovai Botanikus kert 1545-ben jött létre, és a világ legrégebbi botanikus kertje, amely ma is az eredeti helyén áll: a történelmi központban, pár lépésre a Prato della Vallétól. 1997 óta az UNESCO világörökség része, és egy reneszánsz kertet ötvöz egy hatalmas, mai üvegházzal.
A kert szíve az Orto antico, a régi kert, amely még mindig az eredeti terv szerint látható: egy körbe írt négyzet, amelyet kör alakú fal zár körül. Négy ágyásrészre oszlik, közepén a vízinövényeknek szánt medencével. A kertben összesen több mint 6000 növény él 3500 fajból.
A falnak nagyon gyakorlati története van: 1552-ben emelték az éjszakai lopások ellen. A növények ritkák voltak, a belőlük készült gyógyszerek drágák, a tolvajokat pedig a szigorú büntetések sem tántorították el.
A híres öreg fák közül a legidősebb a Goethe-pálma, amelyet 1585-ben ültettek, és nyolcszögletű üvegházban őriznek. A német költő 1786-ban látta, és ebből merített felismerést a növények metamorfózisáról írt tanulmányához. Mellette áll egy 1680-as keleti platán, amelyet egy villámcsapás kiüregesített, valamint egy 1750-es páfrányfenyő (ginkgo).
A falon kívül nyílik a 2014-ben megnyitott Biodiverzitás kertje: egy 100 méter hosszú és 18 méter magas üvegház, több mint 1300 fajjal a világ minden tájáról, éghajlati övek szerint elrendezve, a trópusi esőerdőtől a sivatagig. A meleg vizet egy 284 méter mély kút szolgáltatja.
1835 óta a kertnek könyvtára és herbáriuma is van, ez utóbbi ma múzeum, nagyjából 500 000 példánnyal: szárított növényekkel, algákkal, gombákkal, mohákkal, magvakkal és termésekkel Európából, Ázsiából, Afrikából és Amerikából.
A kert orvosi szükségből született. A 16. században gyakran összekeverték az ókori orvosok által említett növényeket, a hibák és csalások pedig veszélyesek voltak a betegekre nézve. Francesco Bonafede professzor ezért olyan kertet kért, ahol a diákok megtanulhatják felismerni a „simplákat”, vagyis az igazi gyógynövényeket.
Padován keresztül jutott el Olaszországba többek között a páfrányfenyő, a magnólia, a burgonya, a jázmin és a napraforgó. A kert 1662-es fehér akácfája volt az első, amelyet Olaszországban ültettek, magjaiból pedig 1750-ben Mária Terézia kívánságára Németországba is eljutott a faj.
Ne hagyd ki
• Orto antico (régi kert).
• Goethe-pálma.
• Keleti platán.
• Biodiverzitás kertje.
Tudtad?
A páfrányfenyőre, amely hím példány, a 19. század közepe táján egy nőnemű ágat oltottak, hogy megmutassák a diákoknak.
Az egyik medencében él a wolffia, Európa legkisebb virágos növénye: egy milliméteres levélke, gyökér nélkül.
A kert szíve az Orto antico, a régi kert, amely még mindig az eredeti terv szerint látható: egy körbe írt négyzet, amelyet kör alakú fal zár körül. Négy ágyásrészre oszlik, közepén a vízinövényeknek szánt medencével. A kertben összesen több mint 6000 növény él 3500 fajból.
A falnak nagyon gyakorlati története van: 1552-ben emelték az éjszakai lopások ellen. A növények ritkák voltak, a belőlük készült gyógyszerek drágák, a tolvajokat pedig a szigorú büntetések sem tántorították el.
A híres öreg fák közül a legidősebb a Goethe-pálma, amelyet 1585-ben ültettek, és nyolcszögletű üvegházban őriznek. A német költő 1786-ban látta, és ebből merített felismerést a növények metamorfózisáról írt tanulmányához. Mellette áll egy 1680-as keleti platán, amelyet egy villámcsapás kiüregesített, valamint egy 1750-es páfrányfenyő (ginkgo).
A falon kívül nyílik a 2014-ben megnyitott Biodiverzitás kertje: egy 100 méter hosszú és 18 méter magas üvegház, több mint 1300 fajjal a világ minden tájáról, éghajlati övek szerint elrendezve, a trópusi esőerdőtől a sivatagig. A meleg vizet egy 284 méter mély kút szolgáltatja.
1835 óta a kertnek könyvtára és herbáriuma is van, ez utóbbi ma múzeum, nagyjából 500 000 példánnyal: szárított növényekkel, algákkal, gombákkal, mohákkal, magvakkal és termésekkel Európából, Ázsiából, Afrikából és Amerikából.
A kert orvosi szükségből született. A 16. században gyakran összekeverték az ókori orvosok által említett növényeket, a hibák és csalások pedig veszélyesek voltak a betegekre nézve. Francesco Bonafede professzor ezért olyan kertet kért, ahol a diákok megtanulhatják felismerni a „simplákat”, vagyis az igazi gyógynövényeket.
Padován keresztül jutott el Olaszországba többek között a páfrányfenyő, a magnólia, a burgonya, a jázmin és a napraforgó. A kert 1662-es fehér akácfája volt az első, amelyet Olaszországban ültettek, magjaiból pedig 1750-ben Mária Terézia kívánságára Németországba is eljutott a faj.
Ne hagyd ki
• Orto antico (régi kert).
• Goethe-pálma.
• Keleti platán.
• Biodiverzitás kertje.
Tudtad?
A páfrányfenyőre, amely hím példány, a 19. század közepe táján egy nőnemű ágat oltottak, hogy megmutassák a diákoknak.
Az egyik medencében él a wolffia, Európa legkisebb virágos növénye: egy milliméteres levélke, gyökér nélkül.