Leírás
A gyönyörű Valbona kastélyt a Padovai Község rendelte meg a 13. században, Padova, Vicenza és Verona területének határvidékén. A térség stratégiai jelentőséggel bírt, és már ősidők óta laktak itt emberek, köztük őslakos paleoveneto települések is. A 10. századtól a vidék a lozzói kastély fennhatósága alatt állt, ezt azonban Ezzelino 1229-ben lerombolta. A Lozzo család azonnal újjáépítette a várat, majd úgy tűnik, maga rombolta le: Nicolo da Lozzo elárulta Padovát a Cangrande della Scala elleni háborúban, majd 1313-ban állítólag arra kérte a Scaligeriket, hogy pusztítsák el a kastélyát, nehogy a padovaiak birtokba vehessék. Valbona védelmi szerepe ezután felértékelődött, így a Carrara család 1338-tól helyreállította és megerősítette a kastélyt. Ubertino a kapu fölé vésette személyes címerét, a szaracént és a szarvakat. A kastély helyőrség székhelye volt, saját kapitánnyal, és a környék ellenőrzését szolgálta. A Carrara-signoria bukásával a kastély némileg elvesztette jelentőségét, de ellenőrző funkcióját továbbra is ellátta. A kastély alaprajza téglalap alakú, északon és délen négy hatszögletű, a keleti és a nyugati oldal közepén pedig két négyzet alakú torony áll. A középen álló főtorony 22 méter magas. A kapuhoz felvonóhíd tartozott az árok fölött, amelyet ma már feltöltöttek.